A digitális technika korában megjelenő eszközök és a média kényszereket ébresztő veszélyt szabadított a gyerekek és felnőttek agyára és lelkére egyaránt, így mára ez a digitális környezet a stressz egyik legjelentősebb forrásává vált. Ellenben fontos kiemelni, hogy megfelelő használat mellett a technológia lehet a stresszcsökkentés, a tanulás és a társas kapcsolódás eszköze is. Tehát hatása kettős vagyis a használat minősége és mennyisége határozza meg kognitív és érzelmi életminőségünket. A videójátékokat, a közösségi médiát, az elektronikus készülékeket és az applikációkat úgy tervezik, hogy az agy csak rájuk figyeljen és cserébe „dopaminfröccsökkel” jutalmazza. A dopamin az addikciós folyamat legfontosabb anyaga és nem számít, hogy kábítószerre vagy egy magatartásra szoknak-e rá a segítségével. De nem csak szórakozásból használják ezeket az eszközöket az emberek. Dr. Craig Brod klinikai szakpszichológus alkotta meg a „technostressz” kifejezést az új számítógépes technológiával való megküzdés képtelensége által, hisz sok embernek okoz bosszúságot, sikertelenség érzést frusztráltságot az eszközök használata, (főleg az idősebbek körében, akik még nem ebbe nőttek bele).
A munka világában, a digitális eszköz használata során, az agy folyamatos készenlétben tartja magát az értesítések, határtalan mennyiségű információk, emailek, chat-ek áradatában. Ilyen terhelés alatt csökken a figyelem, gondolkodás képessége, növekszik a mentális fáradtság, romlik a teljesítmény, fokozódik a belső feszültség. Karen Renauld, a Glasgow Egyetem tudósa szerint az email azért zaklat bennünket, mert az üzenetek beérkezésével kapcsolatos kontroll nem a mi kezünkben van. Tudni akarjuk mi van benne, akár azonnal félbeszakítjuk az addigi tevékenységünket, és ez a folyamatos készenléti állapot nyugtalanságot, szorongást, alvás zavart okozhat, míg a közösségi média használata kiválthat az emberben érzelmi bizonytalanságot, szorongást, irigységet, elégedetlenséget és az önbecsülés hiányát. Az érzelmi élet így külső ingerek függvényévé válik, az ember nem saját céljai szerint él, hanem az algoritmusok irányítják. A digitális technika észrevétlenül elveszi a kontrolt a figyelmünk és érzelmeink felett és tartós idegrendszeri túlterhelést, azaz stresszt idéz elő. Legnagyobb veszélyben azonban a gyerekek vannak. Egy 2019-es tanulmány, melyet a Jama Pediatrics című, gyermekgyógyászattal foglalkozó folyóirat adott ki, arról ír, hogy a gyermekeknél, akár már csecsemőkortól kezdődő képernyőhasználat kockázatai között szerepel a beszédkészség romlása, a rossz alvás, valamint a végrehajtó és általános észlelő funkciók károsodása. A képernyő előtt töltött idő növekedése összefügg az agy fehérállományának rosszabb működésével, a központi nyelvi-, írás- és olvasáskészséget támogató fontosabb idegpályákban. Az agy ilyenfajta változása biológiai és kulturális szinten is befolyásolja a tanulást, a közösségi életet, a pihenést, a párválasztást és a kreativitást, vagyis minden olyan tényezőt, amely egy társadalmat és kultúrát meghatároz, valamint fokozatosan elveszítik a befolyásukat azok a neurológiai folyamatok, melyek a hangulatot és viselkedést irányítják. Az ingerekben gazdag környezetben, a túl sok információval szennyezett tudat kevésbé képes átlátni a helyzeteket, és adekvát stresszreakcióval válaszolni, és ez mindenki számára veszélyt jelent. A modern társadalom egyszerre jelent hihetetlen lehetőségeket a gyors tanulásra és fejlődésre, ugyanakkor számos kockázatot a kimerülésre és adaptációs problémákra. Így haladunk a jövő felé, melyben komoly aggodalomra, stresszre ad okot az, hogy nem tudjuk mit programoz a digitális világ a gyerekek, felnőttek kognitív és érzelmi operációs rendszerébe.