Stresszkezelés

A stresszkezelés nem passzív állapot, hanem tanulható készség, amely az ember és környezete közötti kölcsönhatásokon alapul. A pszichológiai szerint három egymásra épülő szakaszban értelmezhető: észlelés, minősítés, megküzdés. A stressz megjelenése során testünk fizikai, érzelmi és kognitív ingereit, reakcióit észleljük elsőnek. Ezt követi a minősítés, amikor eldöntjük, hogy a stressz mértéke fenyegető-e ránk nézve vagy éppen kihívásnak éljük meg. Majd a stressz aktív kezelése, a megküzdés az a válasz, amelynek célja stresszes életeseménnyel kapcsolatos fizikai, érzelmi vagy pszichológiai megterhelés csökkentése. A megküzdési stratégia pedig az a válasz, mely hatékonyan képes csökkenteni a nemkívánatos megterhelést. A hatékonysága attól függ, hogy képes-e azonnal csökkenteni a distresszt, és hogy hosszabb távon pszichológiai jóllétünkhöz vagy egy betegség kialakulásához járul-e hozzá. A problémaközpontú megküzdés során a problémára vagy a helyzetre összpontosítunk.  Megkíséreljük azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Érzelemközpontú megküzdés során azzal foglalkozunk, hogy enyhítsük a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciónkat. Ennek célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását. Ilyenkor elszigetelhetjük magunkat a világtól, aggodalmaskodhatunk, valamilyen kellemes tevékenységbe menekülhetünk (film nézés) vagy veszélyes dolgokhoz nyúlhatunk (alkohol, drog), de nem teszünk semmit a változás érdekében. Suzanne C. Kobasa a Chicago-i Egyetem pszichológusa vizsgálataiban azt találta, hogy a stressznek leginkább ellenálló személyek aktívabban vesznek részt a munkában, a társadalmi életben. Jobban vonzza őket a kihívás, a változás és inkább érzik azt, hogy befolyásuk van az életük eseményeire. Azok az emberek, akik kihívásként kezelik a változást, hajlamosabbak arra, hogy kevesebb stresszt éljenek át, és előnyükre fordítsák a helyzetet. A vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen emberek magasabb érzelmi intelligenciával valamint probléma megoldó képességgel rendelkeznek, optimisták, és nem utolsó sorban magasabb a társas támogatottságuk is. Csíkszentmihályi flow-elméletének központi gondolata, hogy az emberi tudat állapotát alapvetően meghatározza a kihívás mértéke és a készségek szintje közötti viszony. Az optimális kihívás és képességszint egyensúlya fokozza a pszichológiai jóllétet. Ebben a keretben a stressz nem csupán egy kerülendő helyzet, nem egy automatikusan negatív élmény, hanem jelzés, amely arra utal, hogy a kihívás éppen túllépi a jelenlegi képességeinket. Ez a stressz azonban megfelelő irányba terelve a fejlődés előszobája a képességeink fokozatos fejlesztéséhez, az optimális élményhez, valamint a flow-hoz vezető út része. A stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek, mert a stressz nem ellensége, hanem iránytűje a testi, lelki és szellemi fejlődésnek.

Az ember belső egyensúlya felborulásának oka lehet a helytelen, hiányos vagy rendszertelen táplálkozás is. A helyes táplálkozás és annak hatása a testre, a szellemre és a lélekre kiemelt fontosságú az ember életében. Szókratész szerint: „nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”. A legtöbb ember egyre több előre gyártott, feldolgozott ételt eszik, melyben már nincs a szervezet számára szükséges mennyiségben vitamin és nyomelem. Valamint túl sok az élvezeti szerek aránya (édesség, kávé, cigaretta), melyek a mellékvesét gyengítik. De még ennél is nagyobb veszélyt jelent az ember számára a szellemi környezetszennyezés. Például a tévé, mint „elektromos kábítószer”, kisgyermekkorban különösen veszélyes a gyermek fejlődésére, mert gátolja a belső képalkotás természetes folyamatát. A felnőtteknél is belső feszültséget eredményez a túlinformáltság, a feldolgozhatatlan mennyiségű információ áramlása. A családi, emberi kapcsolatok is veszélybe kerülnek, mert egyszerűen nem marad idő a csak egymásra irányuló figyelemre.

Selye János írta, hogy megfelelő hozzáállással a negatív stressz pozitívvá alakítható. De mit tehet az ember azért, hogy a stresszt, mint lehetőséget a maga hasznára fordítsa? Elsősorban azt, hogy megküzdési stratégiáját megerősíti a következő prevenciós eszközök segítségével és  ezáltal kialakítja maga számára azt az életmódot melyben testi, lelki és kapcsolati erőforrásaira tud támaszkodni. A prevenciós eszközök egyik alap pillére a rendszeres mozgás. A sport nem csupán a test egészséges működését segíti elő, hanem növeli a lelki állóképességet, csökkenti a szorongást, valamint erősíti a társas kapcsolatokat. A természetben végzett mozgás, például túrázás, futás vagy kerékpározás, különösen hatékony, hiszen a zöld környezet nyugtató hatása tovább fokozza a regenerációt. Az állatok simogatása, sétáltatása, a velük töltött idő szintén stresszcsökkentő. Fontos a stabil családi és baráti háló, a biztonságos kötődés és a támogató közösségek ápolása és a szeretteinkkel töltött minőségi idő. A jó kommunikáció segít a feszültségek oldásában, az érzelmek kifejezésében és a konfliktusok megelőzésében. Az introvertált emberek számára a napló írás megkönnyíti az érzelmek kifejezését. A pihentető alvás, a rendszeres napi rutin, az egészséges táplálkozás és a káros, addiktív szerek kerülése mind hozzájárulnak a belső egyensúly fenntartásához, az egészséges életmód kialakításához. A digitális eszközök használatához érdemes időkorlátot beállítani, hiszen az állandó online jelenlét fokozza a szorongást és csökkenti a regeneráció lehetőségét. A meditáció, a légzőgyakorlatok, a jóga és a mindfulness-technikák kifejezetten hatékony érzelemorientált módszerek, melyek nyugtatólag hatnak az idegrendszerre és segítik a belső fókusz megtalálását. A kreatív tevékenységek, legyen az zene, rajzolás, kertészkedés, kézimunka vagy barkácsolás, szintén oldják a feszültséget, miközben növelik a sikerélményt és az örömérzetet. A problémaorientált megküzdési módszerek, mint a tervezés, az időmenedzsment, a problémák elemzése és a megoldáskeresés a stresszorok közvetlen kezelését segítik.

A stresszprevenció és az egészséges életvezetés komplex folyamat, amelynek során hasznos lehet a szakemberek bevonása. Orvos, pszichiáter, pszichológus, dietetikus, személyi edző vagy egyéb szakember segítségével biztonságosabban alakíthatók ki az egyén élethelyzetére szabott megoldások.